...ma legalább kétszer is.
Először, mikor kiderült hogy a festő pont a villával nem végzett, amit tudtam volna ma összeszerelni. Másodjára, amikor az alkatrészek tisztításához használt gázolajért az ember lusta elgurulni a 648 m-re lévő benzinkúthoz és úgy dönt, hogy inkább megcsapolja a 16 éves Opel Astra 1.7D kisteherautót a műhelyben talált levegőcsővel. Sikerült valamennyit letüdőznöm. Este kénytelen leszek semlegesíteni pálinkával :).
Múlt héten kollegám kerékpár felújításán felbuzdulva nekiláttam szétbombázni atomjaira a bringámat, kihasználva a másfél hétig tartó esős időjárás előrejelzést.
Igyekeztem, igyekszek digitálisan dokumentálni a keróm körüli történéseket:
Ilyen volt |
Elkezdtem szétszedni |
Még jobban szétkapva |
Csont és bőr |
Már majdnem atomjaira bontva |
A gázolajos sztori |
Másik váltó, fékek és még egy jó része otthon dekkol. Ha el nem felejtem holnap behozni, lesz még egy adag takarítás.
És amit ma újból előkaptam: